Szakmai hírek

Bár számos veszélyt hajlamosak vagyunk eltúlozni, a digitális eszközök képernyőjének kék fénye valódi problémát jelent. Persze kék fény sok más forrásból is érhet minket, azonban a képernyők fénye minden másnál közvetlenebb módon, és kisebb távolságról jut el a szemeinkbe. Nézzük meg most alaposabban, mi is az a kék fény, vagy más néven magas energiájú látható látható fény!

A látható fényre azt mondjuk, hogy színtelen, esetleg fehér, ennél azonban sokkal összetettebb a helyzet. Amint kilépünk a napfényre, vagy felkapcsoljuk a lámpát, bekapcsoljuk a digitális eszközök kijelzőjét, azonnal nagyon sokféle hullámhosszú fénynek tesszük ki a szemünket. A fény, főként ha a Napból érkezik, a látható fény mellett ultraibolya tartományú elektromágneses sugárzást is tartalmaz, amely káros lehet az egészségünkre. Amit kevesebben tudnak, hogy a napfény látható tartománya is számtalan hullámhosszú fénnyel sugároz, különböző energiaszinteken.

Mi az a kék fény?

A napfény alapszínei a vörös, a narancs, a zöld és a kék, és ezeket lehet aztán további árnyalatokra bontani fényhullámhosszuk alapján. Ezek összessége pedig az elektromágneses spektrum „látható fény”-nek nevezett tartománya. Nem kezdenénk fizikaiórába, de fontos tudni, hogy fordított összefüggés áll fenn a fénysugarak hullámhossza és energiatartalma között.

A fénysugarak hosszúhullámú változatai kevesebb, a rövid hullámhosszúak több energiát tartalmaznak. Az elektromágneses sugárzás a vörösnél nagyobb hullámhossz esetén már infravörös tartományú, melegít, de nem látható. A másik oldalon a kék fény a látható fény legrövidebb hullámhosszú, de legmagasabb energiájú változata, és sok esetben nem is kéknek, hanem ibolyának nevezik. Ebből következik, hogy az ennél rövidebb hullámú sugárzás az ultraibolya, ibolyán túli, angol szóval ultraviolet vagy UV-sugárzás.

Az UV-sugárzás és a kék fény sem csak rossz lehet

Az UV-sugárzás egyik jellemzője, hogy még a kék fénynél is nagyobb az energiája. Olyan nagy, hogy képes megégetni a bőrünk rétegeit. Ha túl sok UV-sugárzás ér bennünket, az fájdalmas következményekkel járhat, sőt rosszabb esetben akár bőrrákot is okozhat. Nem csoda, hogy ezek a nagy energiájú sugarak a szemet is károsíthatják. Az ultraibolya sugárzásnak ugyanakkor előnyös tulajdonságai is vannak, például ennek hatására kezd a szervezetünk D-vitamin termelésbe.

A kék fény az UV-sugárzásnál ugyan kisebb energiájú, azonban komolyan fáraszthatja a szemet. A látható fény az elektromágneses spektrum 380 és 700 nanométeres hullámhosszú része, a kék fény ezen belül, árnyalattól függően valahol 380 és 500 nanométer között található. Vagyis a szemünk által érzékelt fénynek csaknem a harmada kék fény, pontosabban nagy energiájú látható fény (angolul High Energy Visible Light).

Fontos kérdések a kék fényről

1. Mindenütt ér bennünket kék fény

A kék fény elsődleges forrása a Nap, vagyis ha a szabadban tartózkodunk, akkor ér bennünket a legnagyobb mennyiségben. Azonban mára számos ember alkotta technológia képes nagy mennyiségű kék fény kibocsátására, a neon csövektől a LED izzókig, vagy a LED háttér világítású LCD kijelzőkig, és ezeket a síkképernyős tévékben, okostelefonokban is megtaláljuk.

A digitális eszközök kijelzői ugyan sok kék fényt sugároznak, azonban ez csupán töredéke a Napból érkező mennyiségnek. Csakhogy a képernyőket közvetlenül nézzük, míg a Nap sugaraiba csak elvétve nézünk, hiszen az fájdalmas lehet. Másrészt az emberek a képernyőket rendkívül közelről, okostelefonok esetében 20-40 centiméterről nézik. És ha a kék fény önmagában nem is feltétlenül veszélyes, amiatt, hogy szinte az arcunkba világítanak a képernyők, számos szakember tart olyan kockázatokról, amelyek kutatása még csak ezután kezdődik majd meg.

2. A HEV sugarak miatt kék az ég

A rövid hullámhosszú, nagy energiájú fénysugarak jellemzője, hogy akadályba ütközve a legkönnyebben szóródnak szét, ennek köszönhető, hogy amikor elérik a Föld légkörét, annak víztartalmát adó vízmolekulákba ütközve szétszóródnak, ezért kék színű a földi ég.

3. Az emberi szem nem hatékony kék fény szűrő

Az emberi szem belső szerkezete (a szemlencse és a szaruhártya) nagyon hatékonyan képes megszűrni az UV-sugarak. A Napból származó UV-sugárzásnak alig 1 százaléka éri el a retinát, és ez igaz akkor is, ha nem viselünk napszemüveget. Ennek ellenére, tartsuk észben, hogy a megfelelő napszemüvegek azért szűrik ki az UV-sugárzás 100 százalékát, mert a szem minden részét fontos megvédeni a káros mennyiségű UV-sugárzástól. Az ugyanis szürkehályoghoz és egyéb szembetegségekhez vezethet. Ugyanakkor a kék fény megszűrésére ilyen módon a szemünk nem képes, vagyis az teljes mennyiségében eléri a retinát.

4. A túlzott mennyiségű kék fény számos kockázatot rejt

Mivel a kék fény teljes mennyiségben eljut a retináig, egyre több szakértő valószínűsíti, hogy a túlzott mennyiségű kék fény akár a makuladegenerációnak nevezett elváltozás okozója is lehet. Igaz, egyelőre további vizsgálatok szükségesek annak meghatározásához, hogy a természetes és mesterséges fény esetén mennyi is számít túl soknak a retina számára.

5. A kék fény hozzájárul a digitális szemfáradáshoz

Rövid hullámhossza miatt a kék fény könnyebben szóródik szét, mint a látható fény többi hullámhossza. Amikor a monitort, vagy más digitális eszköz képernyőjét nézzük, amelyek komoly mennyiségű kék fényt bocsátanak ki, ez a nem fókuszált, szétszóródó „fényzaj” csökkenti a kontrasztot és komoly terhelést jelent a szemnek. A digitális szemterhelés akár homályos látáshoz is vezethet, mert a megerőltetéstől a szemmozgató izmok elfáradnak, és gyengébben teljesítenek fókuszáláskor. Emellett égő, szúró fájdalommal, túlzott könnytermelődéssel járó állapot is felléphet. Kutatások igazolják, hogy hosszabb képernyőhasználat esetén a 450 nanométeresnél rövidebb hullámhosszú (ibolyakék) fényt kiszűrő szemüveglencsék jelentősen javítják a kontrasztos látást, ezáltal pedig a látáskényelmet.

6. Nem minden kék fény rossz

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nincs szükség állandóan a kék fény szűrésére. A látás-egészségügyi szakemberek nem is ajánlják, hogy állandóan kiszűrjük a minket érő nagy energiájú látható fényt. Mára elég jól dokumentálva van, hogy valamennyi kék fényre szükség van az egészségünk megőrzéséhez. A kutatások szerint a magas energiájú látható fény növeli a koncentrációképességet, javítja a memóriánkat, a hangulatunkat, és élénkíti az agyunk teljesítményét. A nap közben bennünket érő kék fény jelzi a szervezetünknek, hogy éberségre van szükség, míg a kék fény hiánya azt üzeni az agyunknak, hogy itt a pihenés ideje. Emiatt fordulhat elő, hogy az éjszakába nyúló számítógép használat vagy tévézés után nehezen alszunk el, és az alvásunk nem pihentető.

A 2016-os adatok szerint az amerikai és európai felnőttek 90 százaléka naponta két óránál több időt tölt digitális eszközök használatával. Emellett komoly kék fény terhelés ér bennünket a fluoreszcens kompakt fénycsövekből a LED izzókból is, amelyek a Napfényhez hasonló mennyiségű rövid hullámhosszú fényt bocsátanak ki, szemben a hagyományos izzószálas lámpatestekhez képest. A látáskényelem fenntartásához kifejezetten ajánlott a kék fényt kiszűrő szemüveg használata, amelyet kiegészíthetünk a 20/20/20-as szabállyal. Ez azt jelenti, hogy a képernyő 20 perces használata után legalább 20 másodpercig nézzük legalább 20 lépés távolságban lévő látványt